Hálidéjj

Hát akkor én most fogom magam, és négy év végigdolgozott nyár után jól elmegyek nyaralni.
Mondjad szépen, hogy Yeessoookkééé!
Más!

Az oldal beneveződött, majd bekerült a GoldenBlog 2009-re. [singlepic id=82 w=260 h=55 float=right]Méghozzá egy teljesen lehetetlen kategóriába (Tanácsadó), s mint zsűritag, le is adtam rá a legrosszabb szavazatot.
Hőség van, mit tehetek én a rossz klikkeléseimről…
Ha valami isteni csoda folytán nyer valamit, s én úgy döntök, hogy meghosszabbítom szabadságom, mondjuk úgy életfogytiglanra, akkor vegyétek át a díjat. 😉

A munka öl, butít és nyomorba dönt?

Részlet egy kedves ismerősöm leveléből…

Egyedül Simone Weil, mert írni őszintén a munkáról, „Gyári napló” című munkájában.

Így ír:

„Kimerültségem akkor szűnik, ha elfeledtetem magammal gyári munkám értelmét, így azonban erőt vesz rajtam ennek az életnek a legnagyobb kísértése: hogy ne gondolkozzam többé, mert ez az egyedüli lehetőség, hogy megmeneküljek a szenvedéstől. Szombat délután és vasárnap ébrednek föl bennem újra emlékek, gondolatfoszlányok, ekkor ötlik ismét eszembe, hogy gondolkodó lény vagyok. Néha egészen megrémülök a körülményektől való függőségen, hiszen elegendő lenne, ha egyszer csak megvonnák ezt a heti pihenőt is – ami végül is még meg is eshet –, és akkor valósággal állattá válnék, készséges, rezignált állattá (legalábbis magam előtt). A testvériség, a másokkal szemben elkövetett jogtalanságokon való felháborodás még sebezhetetlenné tesz – de képes lesz-e megvédeni majd hosszabb távon?” (Simone Weil: Ami személyes és ami szent. Vigilia-Könyvek – Budapest, 1983. 13. oldal.)

Szerintetek?

Hisz a posztodon lehet a megoldás! :)

Marvinnak az alábbi postjához! 😳

Büdös sajt! (csak sajnos költséges megoldás lenne)
Ha jól veszem ki, arról tettél fel képet…
Talán megoldás lehet!!! Csempéssz a zsebébe, mindenhová a cuccai közé, ahol éred – persze csak ha más is felmerülhet mint “elkövetőként”. Ha mást nem is érsz el vele a felesége mosáskor csak észreveszi!!! Ha egyáltalán mos…Ha egyáltalán van…
Egyébként ez számomra felháborító!!! Ismerek olyan nőt, aki egy kolléganője miatt szenved pont ilyen problémával,(több kolléganője mondott fel az utóbbi években) – annyira durva ott a helyzet! 🙁
Vele már mindent kipróbáltak, és szinte dacolva mindenkinek a véleményével, szinte mindig műszálas felsőt vesz fel!
Lehet, hogy valami szexuális vonzásban reménykednek??? :)Hm…Nem tudom. Ha pesszimista lennék azt mondanám, illetve írnám Neked hogy gyorsan, – persze a szabadságok után – változtass munkahelyet, mert az ilyen embereknek majdnem minden, ( szappan ajándékba, dezodor stb.) falra hányt borsó!!! 😕

A hajó hülyéje BÜDÖS!

[singlepic id=81 w=120 h=140 float=right]Jókora szabadság után bejöttem dolgozni, hogy majd később ismét jókora, sőt, jókorább szabadságra indulhassak.
Mondjad szépen: Yeesssokééé!
Betoppanok az irodába, majd hanyattbasz a szag.
A szagnak is vannak ugyebár fokozatai. Az enyhe izzadságszagtól kezdve, az ázott kutyán túl (kicsit tudok, pedig nincs is ázott kutyám… meg úgy egyébként kutyám sincs.), a dermesztő, aluljárós, bújj bele a csöves kuckójába miközben a húgyszaggal riasztod a közterületeseket, típusúakig.
Ez bakker mindenen túltesz!
Erre rá lehet feküdni, majd erős karcsapásokkal elúszni a szagok egyvelegén, egy szebb, és más világba.
Ez a „Nem fürödtem egy hete, és egyébként sincs már értelme, mert beleívódott a bőrömbe, csontjaimba” szag. A Hajó Hülyéje ezt már hónapok óta játssza. Neki van családja. Vannak neki gyermekei. Meg felesége is van (állítólag). Meg van kerékpárja, amivel munkába jár. Lehet ázott kutyája is van. Abban viszont biztos vagyok, hogy a közvetlen környezetében mindenkinek jobb szaga van, mint neki. Még akkor is, ha büdösek. Ezt onnan gondolom, hogy ha legalább két ilyen büdös ember lenne egy helyen, akkor azt megírnák az újságok, kiszállna a katasztrófavédelem, lezárnák az adott kerületet, karantén alá vonnák addig, míg rá nem jönnek a szag forrására, majd valami amcsi raktárból kivételeznének egy hidrogénbombát, s elsöpörnének vele mindent, pár száz kilométer sugarú körben.
Mondtuk neki, hogy fürödjön. Aztán nem mondtuk neki, mert nem hallja meg. Vagy nem érti. Vagy nem tudja értelmezni magát a szót; fürdés.
Valószínűleg én is büdös szoktam, lenni. Sőt! Biztosíthatok mindenkit, hogy többször fordul elő. Mondjuk egy óra sqash után bebaszom a cuccaimat a hátizsákomba, majd elfelejtem kipakolni este. Nah, az szag! Ott dobok egy hátast. De az akkor is rózsaillat ehhez képest, basszus!
Így hát most probléma van. Meg kell oldani. A hónapban már csak három napot dolgozok, de akkor sem lehet ezt kibírni levegővétel nélkül.
Szerintetek?
Ötleteket ide, de gyorsan! 😉

Melyik a világ leggyorsabb autója?

Szóval úgy áll a helyzet, hogy az elmúlt hónapokba járok a szög üzembe, és járok még egy patkókészítő üzembe is. Látszik, hogy mind a kettő tök mással foglalkozik, mégis rengeteg közös pont van bennük. Az egyik ilyen, a takarítónők. Nem az Animal Canibals számra gondolok, hanem arra a nőszemélyre, aki felmosó vödörrel, és ronggyal totyog egész nap.

Egy dolgot le kell szögeznem, erre ma jöttem rá: Egy munkahelyen, a takarítónőknek van a legnagyobb beosztása. Mondhatnám, hogy ő az atyaúristen.
Egész nap kerülgeted, próbálod kikerülni azt a padló szakaszt, amit felmosott, és ha véletlenül pont arra vezet az utad, amit 2 perce mosott fel még le is basz, hogy nem láttam, hogy fel van mosva?! Bazd meg 8 órán keresztül kerülgettelek!
Ez körülbelül olyan, mint a viccben is: Az IFA a világ leggyorsabb autója, hiszen mindig ő megy a sor elején.

Eszetlenség a szöggyárban

Rég írtam már ide valamit. Rég is jártam erre. Sajnos mostanában nem én leszek a hónap kiváló dolgozója. No mindegy, ma írok két postot is rögtön, hogy boldogok legyetek. Vagy ne.

Na nézzük az elsőt. Adott a szöggyár. A szöggyárban adott a szögkészítő üzem, és a következő munkafázisban a szögfényező üzem, majd a csomagoló üzem.
Jövök ide be a szögkészítőbe, oszt nézem, hogy nincs szög. Jajj, hajnalban kifogyott a szög, és nem tudunk adni a szögfényezőknek. Áll minden. Ebből nagy gebasz lesz, az emberek nem tudnak majd szögelni. Muszáj lesz az ujjukat ütni a kalapáccsal.
Aztán jön a gazdám, akinek mondom, hogy mi van. Természetesen első lendületből lebasz, hogy miért fogyott el a szög.
Második lendületből neki áll szétnézni, hogy mi van.
Kiderült, hogy a nagyfejűek, akik tervezik, hogy egy nap hány szöget kell gyártani, úgy tettek rá extra mennyiséget, hogy erről csak a csomagoló üzemnek szóltak. Ezzel nincs is gond, mert mondtuk a csomagoló üzemnek, hogy menjenek ki a Praktikerbe, vegyenek szöget, bontsák ki, majd csomagolják újra. Mert, hogy mi nem tudunk adni, az halál biztos.
Ilyenkor gondolkozom el azon, hogy jó helyen vagyok, jó időben? Lebasznak, mert a nagyfejűek elfelejtenek a termelő üzemnek szólni, hogy extra adag megrendelés futott be, baszogatnak a fényező üzemből, hogy mikor lesz már szög, mert őket is baszogatják, ráadásul kicsi vagyok, székre állok.

Nem igaz, hogy így működjön valami 2009-ben!

Figyelj, részletezem!
Legyen egy gyárad.[singlepic id=80 w=240 h=240 mode=watermark float=right]
Legyen benne sok-sok pont, ahol mérni kell valamit. Folyadékot, nem folyadékot, gömbvillámot a drótban, akármit.
(tök olyan érzésem van, hogy ezt már egyszer leírtam, de most úgy felbaszta megint az agyam, hogy leszarom, nem nézem vissza)
Hívjunk egy céget, kinek az a profilja, hogy mérőpontokat helyez el, azok adatait beküldi egy szerverbe, majd ezen adatok listázhatóvá, gyűjthetővé, visszakereshetővé válnak.
Basszunk el rá kb. három hónapot. Hozzáteszem, hogy ennyi idő alatt olyan sok, bonyolult és fontos dolgot épített már az ember, minek felsorolása évekbe telne.

Mi is a célunk?
Pontos adatgyűjtés, a cég felhasználásainak mindenkori, folyamatos nyomonkövetése emberi beavatkozás nélkül (mivel egyébként nem lehetne mindenkori, hiszen hajnali kettőkor biztos nem fogod kiküldeni a pistabácsit, hogy olvassa le azt a 20ezer mérőórát, azt gyártson az adatokból statisztikát.).

Erre kibaszunk egy rakat pénzt, ugyebár.
Majd rájövünk, hogy keresve sem találhattunk volna ennyi idiótát, kivel szerződést kötöttünk erre a beruházásra, mivel nem megy a rendszer. Nem gyűjt, ha mégis akkor szarul, és egyébként is ki kell küldeni pistabácsit, hogy leolvassa az órákat, bár nem helyileg egyenként, hanem egy monitorról az összest.

Ezt részletezem, beszartsz!
Hétfő reggel 6. (jó, nem 6, hanem 7, mivel fel kell ébredni.)
Megnyitod az excel táblát, mibe be kell vinned az adatokat (mérőállásokat). Mérőórák elnevezése kód. Mondjuk xdc56. Hogy ez honnan ered, már senki nem tudja, mivel még hasonlítani sem hasonlít a hely adottságaihoz. Írd le ezeket egy cetlire, mert át kell másznod egy – reggel 7-kor – halál messze lévő helyre, hol egy monitorról leolvasd az adatokat. Lépj a géphez, majd 26. klikkelésre érd el a napi mérőállásokat. Jöjj rá, hogy a kód, miket leírtál a cetlire, s mikkel tudnád azonosítani a mérőpontokat, már nem szerepel azon a szaron, ami előtt állsz üveges szemekkel. Menj vissza az irodádba, és írd a kódok mellé a helyeket is. Irány vissza majd találd meg az adatokat, jegyezd fel, majd kússz el a helyedre, és pötyögd be, miket lejegyeztél. Ekkor majd jön egy pali a nap folyamán, és az általad kitöltött excel táblát megnyitja egy másik gépen, hol az adatokat kimásolja, beírja egy másik excel, vagy sql táblába, hogy az statisztikát készítsen, mi megmutatja a felhasználásodat, s azt, hogy mennyire térsz el a tervezettől.
Mindez természetesen csak akkor igaz, ha az adatgyűjtőd – ismétlem: mibe milliókat öltél – nem rohad le 2-3napra, mert akkor az egésznek semmi értelme.

Rohadjak meg, ha ezt, így, máshol, más országban meg lehet tenni büntetlenül!
És nem rúgnak ki senkit ezért bazdmeg! Még mindig nem!