Milady korábbi plakátolos sztorijáról, eszembe jutott nekem is egy.

Volt egy srác a melóhelyen, akinek az volt az ismérve, hogy olyan volt, mint egy fürdőskurva. Azaz, amikor a szexuális szolgáltatásra – de szépen mondtam – került sor, akkor sírt, mint állat.
Ez a fiatalember, egyszer úgy döntött, elege van a kollegáinak az áskálódásából, az ugratásaiból, és ír egy levelet a főnökének. Ez meg is történt, leírta, hogy mennyire szemetek vele a kollegák, mennyire utál ott dolgozni, ahol dolgozik, és amúgy is világfájdalma van.
Szóval megírta az emailt úgy ahogy kell, majd egy határozott mozdulattal rányomott a „send” gombra, és elküldte a főnökének. Igen, ám, de úgy gondolta ezzel vége a történetnek, és a munkaidejének lejárta után, haza ment. Egyetlen egy dologról feledkezett meg, kijelentkezni a számítógépből. Ezt észrevette a következő műszak, és az általa szeretett kollegáknak sem kellett több, végig túrták a gépet, hogy mi van benne. Így esett, hogy megtalálták az emailt, és így esett, hogy másnap reggelre ez az email az egész cégnél ki lett plakátolva.