Nyilas szecskás kommentje azt juttatta eszembe, mikor még a fény, pompa és csillogás világában dolgoztam… Egy olyan helyen, ahol az emberek sok, nagyon sok pénz voltak képesek kozkáztatni s ha nem jöttek be a számításaik, akkor bizony teljesen kifordultak önmagukból…
Történt egyszer, hogy eljött a hely születésnapja és ennek örömére habzsidőzsi bulit szerveztek a népeknek. Volt ott puccparádé, meg vonulás, meg eltartott kisujj…
Egészen addig a pillanatig, amikor rájuk engedtek vagy 200 lufit, amikben kicsi cetlik voltak, a legtöbb esetben ilyen feliratokkal: 1.000 Ft, 2.000 Ft, 5.000 Ft
És ezek a nagyon pompázatos népek, négykézláb tépték, karmolták egymást a cetlikért…
Mi meg ott álltunk és nem hittük el…
Javasoltam a főnökömnek, hogy vegyük már fel videóra, és egy csendes, mérhetetlenül unalmas vasárnap délutánon játszuk le a résztvevőknek, hogy nézzék meg, lássák magukat kívülről, mire képesek párezer forintért…
Komoly összegeket fizetnék egy ilyen videóért, az héccentség!!!
Valami olyan címmel terjeszteném, hogy: Este nyócctól, a főúri közönség lemegy kutyába…. 😀
😀 Na azt én is megnézném!
Marvin, az a szomorú, lelombozó hírem van, hogy csak később kerültek fel olyan kamerák, amik élvezhető képet adnának a produkcióról… Ingyen is átadnám, égjen csak a sok megjátszós, mint a rongy… 🙂