okt 09
Az év legnagyobb storya senkiben nem villantotta fel annyira az értelmet, hogy ide leírja?
Én nem írom, én kussolok, mert mindig én vagyok a genyó, meg az aljas, meg a mittoménmi…
Jah, értem! Gyász van!
Hát akkor most mindenki öleljen magához egy közeli embert, vagy egy csónakmotort, s emlékezzünk meg rá, kit elvitt az ár, kinek – mint Anikó megjegyezte – tartalmas, ámbár rövid élete volt, ki most csendben nyugszik a mélyben, szürkén, zsíros buborékokat eregetve a felszínre.
Örülünk mind, kik részesei lehetünk azon varázslatnak, mit csak te tudtál nekünk nyújtani!
Búcsú!