Lezajlott a 2. Póker verseny is. Nézzük mit láttam. De csak röviden, mert volt akinek megfeküdte a gyomrát az előző szösszenetem. Sziki most nem jött el, mert babazsúron volt – érted, babazsúr. Apám ilyet is csak a nők tudnak kitalálni – így hatan álltunk neki, hogy megkopasszuk a másikat.
Az igazán meglepett, hogy mikor egy hetest húztam, hogy eldöntsük az ültetési sorrendet, sikerült a legvégére ülnöm. Ennél már csak 5 kisebb lap van a pakliban, de a srácoknak sikerült kihúzniuk. Azt terveztem, hogy folytatom a múltkori taktikámat, de most megspékelem azzal, hogy sokat fogok blöffölni. Így is kezdtünk, az első partiban rögtön buktam is két száz zsetont, mert nem hittek nekem.
Jaj, a legfontosabbról meg is feledkeztem. Robi kikérte az első sörét. Ez azért fontos, mert ha sörözik, akkor marha rosszul ítéli meg a helyzeteket, rosszul értékeli a lapját, és ha sokat sörözik, akkor van amikor nem veszi észre, hogy mi van alakulóban az asztalon. Erre a legemlékezetesebb példa a karácsonyi parti volt. Na szóval, elkezdett sörözni, mi meg egyhangúan a lelkére kötöttük, hogy de csak egy sör. Mert ilyen jó fejek vagyunk.
Mivel ígértem, hogy rövid leszek, tekintsük át, hogy kinek, hogy alakult az estéje. Ülési sorrendben fogok haladni.
Gabi: Folytatódott a múlt heti lapjárása, sorra kapta a bubi kicsit és a dáma kicsit. De egész este. Az első 1 órában neki lejött az a 2-3 parti, amit meg kell fogni. Én a nagy bölcs úgy tartom, hogy mindenkinek van 2-3-4 olyan parti, amit meg fog nyerni egy este folyamán, és abból kell kihoznia a legtöbbet. Ez igaz, bármennyire is rossz lapokat kap. Ha megtalálja ez mellé a lapjárás, akkor ráadásul még nagyot is kaszálhat. Mivel Gabit rögtön az első vakon megtalálta, ezért elég jól állt az első harmadában, viszont ez azzal is járt, hogy utána ultra feszes játékot kellett volna játszania. Ez nem sikerült neki, mind amellett, hogy látom marha sokat fejlődött (valószínűleg nem tudatosan) a játéka, mert már képes a lapok nagy részét elhajítani, nem csábítja játékba, ha kap egy figurát. Nála ezt kellene még tovább fejleszteni, illetve ilyenkor, ha látja, hogy nem igazán lesz lap, akkor azzal megtűzdelni, hogy csak olyan lappal játsszon, amire ha emelést kap, akkor megadja. Sajnos elég sokszor bement a lapjaival, és kapott egy emelést flop előtt, és így már nem volt olyan értékes a lapja. Így marha sokat bukott, aminek az lett a vége, hogy megint allint kellett mondania, és elbukta a zsetonjait az est végére.
Robi: Nála az első sör megtette a hatását, rendre rosszul értékelte a lapjait, és szép lassan csökkent az előtte lévő apanázs. Ez tartott mind addig, míg a sör hatása el nem szállt belőle. Utána viszont marhára megszedte magát, köszönhetően annak, hogy jól értékelte a partikat, illetve a múltkorihoz képest, disznó nagyokat blöffölt. Mivel a társaság jó fej, és nem nézhettük tétlenül, hogy ennyire megszedte magát, rábeszéltük, hogy igyon még egy sört. Meg lett a hatása, az est végére elbukta az aznapi apanázst. Robi vasárnapi taktikája, hogy marha sokat blöfföl, addig jól működik, amíg olyan feszes játékosok ellen csinálja meg, mint a Gabi vagy én, de az asztalnál még ült másik 3 játékos, akik viszont laza stílusban szoktak játszani, így velük szemben a blöff már nem ül olyan jól. Egyet-egyet meg lehet velük is etetni, de előbb vagy utóbb beleszalad valami váratlanba a részükről, oszt annyi volt.
Kalty: Hm, hm. A srácnak megint nem volt szerencséje. De tényleg. Kapta a szarabbnál szarabb lapokat, és nem tudott vele mit kezdeni. Az első fél órába még pluszban ült, de aztán ennyi is volt az estéje. Nem véletlen, hogy váltania kellett. Viszont ő az egyetlen közülünk, aki a játék stílust tudja váltogatni az est folyamán. (Ugye tudjátok, 4 fajta stílus létezik szigorúan a nagy könyv szerint.) Gondolom ez tudatos a részéről, még ha nem is úgy jön, hogy azt mondja magában; most stílust váltok. És ezzel van a baj, mert ha teljesen tudatosan csinálná, akkor mindig az éppen aktuális asztalhoz tudná igazítani, és nagyot kaszálhatna. Így szerencsénkre csupán néhány alakalommal kaszál. Most sem sikerült neki.
Misi: A mocsok megfogadta a múltkori tanácsomat, hogy feszesebben játccon. Helló srácok, ezt nem azért írom, hogy tanuljatok belőle. Tessék elolvasni, majd elfelejteni. Na szóval, egy feszes játékkal kezdett, de nem elég feszessel. Apránként ment a lóvéja, de amikor elért egy bizonyos szintet, akkor ultra feszes játékba ment át, így nem kényszerült rá, hogy pénzt váltson. Aztán az utolsó vak szinten megtalálta az a néhány osztás ami szükséges, hogy minden alkalommal nyerőben szálljon ki, így ha keményen is, de megdolgozott azért, hogy pénzt is lásson a mostani alkalommal.
Csabi: Mindig van valaki, akinek végig jó lapjai vannak. Van ilyen. Most ő volt az. Kb itt be is fejezhetném az értékelést, de akkor elmondhatnám magamról, hogy nem értek a kártyához. (nem is értek, de jól álcázom.) A múltkor annyira nem volt nyilvánvaló ami a mostani játékára is igaz volt. (szép magyar mondat lett) Egy laza agresszív játék stílusban nyomta. Szóval Csabi mindig lazán játszik, viszont a múltkor is és most is (de leginkább most) agresszívan játszott. Felbátorodott a dög, valószínűleg sokszor etettük meg a blöffjeinkkel, és ezt megelégelte. De ez a mi hibánk, mert szemét módon még a partik végén meg is mutattuk, hogy blöff volt. Szóval laza agresszív játék, és ismét jól kezelte a zseton előnyét. Az eredménye, hogy még jobban lekaszálta az asztalt, mint múltkor. De nem baj Csabi, kapsz még olyan lapokat, mint a Gabi, majd meglátjuk, akkor mennyit ér ez a játék stílus. 😛
Én: Tudjátok, mit árulok el magamról nektek. Túrót. Két dolgot elmondok, oszt annyi: most félig ültek a blöffök és feszesen játszottam. De ha van egy kicsit szemetek a pókerhoz, akkor tudjátok, hogy én mindig feszesen játszom. Viszont vasárnap nem játszottam jól, de így is pluszos lett a vége a feszességnek hála.
Ennyi volt, most sajnos nem találkozunk csak egy hónap múlva, addig is gyűjtsétek a pénzt, mert leszeretném vadászni végre a Csabit, és meg kell, hogy támogassatok a pénzetekkel. :D:D:D
