Mivel hétfő van…, nagyon hétfő! 😀

Gyakori mondatok munkahelyen…

– Aha. . . úgy tűnik, az elb*szás tündére megint erre járt…
– Nem tudom mi bajod, de fogadok, hogy jó nehéz kiejteni.
– Mit szólna ahhoz, hogy soha? A soha elég gyors lesz?!
– Látom, úgy döntött, hogy a nyilvánosan szégyeníti meg önmagát.
– Kedvesebb leszek, ha ön okosabb lesz.
– Úgy tűnik, magyarul beszél, de egy szót se értek belőle.
– Nem vagyok magamnál. Kérem, hagyjon üzenetet.
– Kedvelem önt. Emlékeztet rá, milyen volt fiatalnak és hülyének lenni.
– Örökké őrizni fogom az önről alkotott első, téves elképzeléseimet.
– Ön igazolja az idegenekkel szembeni természetes bizalmatlanságomat.
– Van elég tehetségem és kreativitásom, csak sz*rok az egészre.
– Már most próbállak elképzelni ragtapasszal a szádon.
– Csak mert senki se ért meg, még nem vagy művész.
– Az ön valósága és az enyém közötti bármilyen összefüggés teljesen véletlenszerű.
– Sajnálom, de a hatalmamat csak jóra használhatom.
– Ez valóban logikusan hangzik. Ideje emelni a gyógyszeradagot!
– Ki, én?! Én itt csak szobáról szobára vándorolok.

Állítólag a nevetés jó hatással van az emberekre…, és mivel vannak itt betegek, álláskeresők , kialvatlanok…stb. … 🙂 Egy biztos! Ártani nem fog! 🙂

Vállalati  kommunikáció… 

Feladó: Vezérigazgató
Címzettek: Területi Igazgatók

Kedves Kollégák!
Pénteken 17 órakor a Haley üstökös olyan közel halad el a Földhöz, hogy szabad szemmel is láthatóvá válik. Ez a rendkívüli látványosság csak 76 évente fordul elő, ezért kérem az Igazgatókat, az alkalmazottakat vezényeljék ki a parkba, ahol én egy kis előadást tartok a jelenséggel kapcsolatban. Esős időben sajnos nem látható, ekkor az alkalmazottak a vállalati büfében gyülekezzenek, ahol egy kis filmet vetítünk nekik az üstökösről.

Feladó: Területi Igazgató
Címzettek:Főosztályvezetők

Kedves Kollégák!
A Vezérigazgató utasítására pénteken 17 órakor a Haley üstökös fog a park felett feltűnni az égen. Ha esne az eső, gyűjtsék össze a dolgozókat a büfében, ahol lefilmezik ezt a csodálatos jelenséget, amely csak 76 évente fordul elő.

Feladó: Főosztályvezető
Címzettek: Osztályvezetők

A Vezérigazgató utasítására pénteken 17 órakor a csodálatos Haley üstökös megjelenik a büfében. Ha a parkban esne az eső, a Vezérigazgató új utasítást ad, ami csak 76 évente fordul elő.

Feladó: Osztályvezető
Címzettek: Csoportvezetők

Pénteken 17 órakor a Vezérigazgató fog feltűnni a büfében a Haley üstökössel, ami csak 76 évente fordul elő. Ha esne az eső, a Vezérigazgató a parkba rendeli az üstököst.

Feladó: Csoportvezető
Címzettek: Dolgozók

Ha pénteken 17 órakor esne az eső, a csodálatos, 76 éves Bill Halley és az üstökös végigfuvarozza a Vezérigazgatót a parkon át a büfébe.

3 óra körül molyolok a számítógépem előtt. Csöng a telefon, felveszem, bemutatkozom, ahogy szoktam:
– ……….Kft., Xy, Jó napot kívánok!
A túloldalon egy – hangjából ítélve – komoly, érett férfi hang:
– Jó napot kívánok,  Xy vagyok a ………. Kft.ügyvezetője. Ma reggel
küldtünk Önöknek egy árajánlat kérést. Érdeklődnék, hogy megkapták-e, mert még nem jött a visszaigazolás.
– Uram, mindjárt megnézem! – és lekérdezem a postafiókomat. Az említett üzenet nem jött meg.
Ezt közlöm a túloldallal is.
– Akkor elküldenénk még egyszer, és kérném, hogy mielőbb válaszoljon rá, mert sürgos lenne a munka. – elbúcsúzás mindkét oldalról. Eltelik fél óra, megnézem a mailboxot, semmi. Egy negyed óra múlva megint megnézem, még mindig semmi. Telefon csöng, ugyanaz az illető. Megállapítjuk, hogy a level még mindig nem jött meg. Majd hallom a telefonban:
– De hát itt van a sikertelen küldések között, nem csoda, hogy nem ment el.- majd a telefontól eltávolodva kiabál: – Marika! Húzza már ki egy pillanatra a ROUTER-nek a tápját! – halkan hallom Marikát:
– Melyik az főnök?
– Az a kis fekete doboz, a számítógép asztal mellett, a földön.
– Az van ráírva, hogy: R-O-U-T-E-R.
– Ezt a fekete konnektort, amin piros szalag van, azt húzzam ki?
– NEEEEM!!! AZ A SZERVER!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, abba megy egy fekete zsinór, azt tessék kihúzni, majd 10 másodperc múlva visszadugni!
– Na de főnök, nekem nincsen stopperórám, elég, ha mobilomon nézem?
– Elég ha lassan elszámol 10-ig, de húzza már ki, hogy végre rendbe jöjjön a rendszer. Reggel óta kb. 40-50 E-mailunk nem ment el.
– Főnök, találtam egy szürke dobozt a falon, ezt most kikapcsoljam?
– NEEEEM!!!!! AZ A RIASZTÓÓÓ!!!! HOZZÁ NE NYÚLJON!!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, a számítógép asztal mellett, a földön.
– Ja, főnök! Most jut eszembe, hogy arra ma véletlenül ráöntöttem a müzlis joghurtomat, és elmosogattam. Ott van a szárítórácson.
Egy csendes, lakonikusan beletörődő, hang a túloldalról:
– Jézusom…

A  főnök naplója…

Miért rúgtam ki a titkárnőmet?

Két hete volt a 45. születésnapom. Egyébként sem éreztem magam valami
fényesen. Lementem reggelizni. A feleségem azt sem mondta: Jó reggelt,
nemhogy Isten éltessen. A gyerekek sem mondtak semmit, teljesen hidegen
hagytam őket. Úton az irodába már teljesen levert voltam.
Bementem az ajtón és Marika, a titkárnőm felállt és így szólt: Isten éltesse
sokáig, főnök! Na, ettől egy kicsit mindjárt jobban lettem. Legalább egy
valaki nem felejtett el! Délig dolgoztam. Pontban 12-kor Marika bekopogott az
ajtómon és azt
mondta:
– Főnök, ma van a születésnapja. Menjünk el ebédelni, csak mi ketten! Nem a
szokásos étterembe mentünk, hanem egy hangulatos kis falusi lokálba, hogy
egy kicsit magunk lehessünk. Ittunk két Martinit és elégedettek voltunk a
kiváló ételekkel. A visszaúton Marika azt mondta:
– Tudja, olyan szép ez a mai nap, és ma van a születésnapja. Ne menjünk
vissza az irodába! Menjünk fel hozzám és igyuk meg ott a délutáni kávét! így
felmentünk a lakására és kávé helyett megittunk még két Martinit és
kényelmesen elszívtunk egy-egy cigarettát. Egy idő után Marika így szólt:
– Ha önt nem zavarja, felveszek valami kényelmesebbet. Csak beszaladok a
hálóba, azonnal itt vagyok. Néhány perc múlva valóban jött is. A kezében egy
születésnapi torta volt és őt követték: a feleségem, a gyerekeim és a
közelebbi munkatársaink és a Happy Birthday-t énekelték…,
és én ott ültem a heverőn, és ……. a zoknimon kívül semmi nem volt
rajtam!

Még decemberben történt…, de gondoltam megosztom veletek…

Én nem tudom, hogy nálatok milyen a főnök…, de az enyém hajlamos többet inni (többet?…határ a csikkes padló!)…
Szóval reggel 6-kor arra jöttem be, hogy nézi a TV-t, fél üveg Chivas Regal-la a kezében, 2-kabát van rajta, és hulla részeg…
Ez mondjuk még elmegy…, volt már ilyen…(…, hogy 2-kabát?az még nem…)
De kiderült, hogy szerzett valahol 2 mobilt, egy kocsikulcsot, és a kulcstól függetlenül egy kocsit is…Az iratait elhagyta, a mobilját is…, és fogalma nincs róla, hogy hol járt…, mondjuk arról sem, hogy épp hol van…
Saját bevallása szerint ma vasárnap van…, és mi a francnak járnak be emberek vasárnap dolgozni?Na, ekkor döntöttem úgy, hogy főzök egy vödör kávét, és leülök gondolkodni…, mert valahogy el kell símítani ezt a dolgot…
És még csak 7-óra volt…
Ugyebár azt a kérdést, hogy “Megint kocsmáztál?” kár lett volna feltenni…
Arra a kérdésre, hogy “Hol jártál?”…az volt a válasz, hogy sehol…
Úgy hogy előszöris letiltattam a mobilját…
Mivel a két szerzett mobil álandóan csörgött…, hoszabb győzködés után sikerült megtudni, hogy kit is keres a hívó fél…
Irány a tudakozó…, mert a mobilszámot nem szerencsés hívni,…főleg mivel mindkét telefon nálam van…
Név, cím, vonalas telefonszám…, magyarázkodás…, ok. mindketten hajlandóak idefáradni…
És közben a drágajó főnök mit csinál?Iszik tovább!Ha már úgy is kéznél van a pia…, miért ne?
A kabátoktól nem volt hajlandó megválni, de a klímát bekapcsoltatta …
Arra gondoltam, hogy hátha a 2 teló tulajdonosa esetleg kapcsolatban van a kocsival, meg a kulcsal…, esetleg a +kabáttal…
Nem volt szerencsém…
Az egyiknek a táskájából, a másiknak a kabátjából tünt el a teló…
Mivel sem táskát, sem kabátot nem hiányoltak,… sőtt kocsit és kulcsot sem ,… főnököt sem ismerik (bár ez nem kizáró ok az együtt ivásra…)…így köszöntek és távoztak…
Közben a főnök francia népdalokat kezdett énekelni…
Hirtelen rámtört a fejfájás…
Aztán mikor az agyamba hasított, hogy ma összvezetői értekezlet van , úgy éreztem közel vagyok az első szívrohamhoz.Közben menetrend szerint érkezett mindenki dolgozni…
Mit lehet tenni?A részegen dallikázó főnök elég mulatságos,…de nem biztos, hogy a töbségi tulajdonosok tetszését is elnyerné ha tudomásukra jutna…
És mivel a padlónak is van füle, meg szeme…, jobb hanyagolni az ilyen dolgokat…
Megoldás…
Összehívni azt az 5 embert a cégnél akivel együtt kocsmázik, kártyázik (kivéve ha mással…), és akik még soha nem hagyták cserben.
Tudatni velük, hogy mi van, és a segítségüket kérni…
Gyors teló…
Összejött mindenki…
Némi csodálkozás, rosszallás…, fejvakarás, hogy de most hogyan is tovább…
Értekezlet megoldva…, de maradt még így is megoldandó probláma…
Volt aki hősiessen próbálkozott értelmes válaszokat kicsikarni a főnökből…, de nem járt sikerrel…
Ami a főnököt illeti…, valahonnét előkotort még egy üveg piát…, közölte, hogy rohadt meleg van mostanság, a TV-ban sz*r a műsor, és külömben is útál repülni…Az az érzésem támadt, hogy egy Rejtő J. könyvbe csöppentünk valahogy…
Már azon sem lepődtem volna meg ha átrobog egy villamos az irodán…
De az a felfedezés, hogy a jóemberen csak egy cipő van (ami nemigazán megszokott munkahelyi viselet nálunk…) visszatérített a valóságba…
Tehát foglalkozni kell a +kocsival, a + kocsikulcsal…, esetleg a megjelenő zsarukkal is…
Mellesleg a szerzett kocsival a saját parkolóhelyére állt be (isten tudja, hogy hogy…) külömben fel sem tünt volna…
Ha már a zsaruknál tartok…, lehet, hogy ők nem a “szerzett” szót használták volna…
A fejem újra hasogatott (vagy még mindig…)és a gyomrom is megfájdult…
Ki kellene deríteni kié a kocsi…
Bár főnök közölte, hogy az övé, ami eleve nem lehetséges…(hacsak nem vett kocsit vasárnap…, amire kevés az esély…, esetleg nyerhette kártyán…), mert a 407-es nállam van amíg az enyémet javítják…
Külömben sem vezethetne, hisz be van vonva a jogsija jövő év novemberig…
Főztem újra egy vödör kávét…
Eszembe jutott, hogy talán nem ártana kikapcsolni a TV-t a főnök irodájában…
Rossz ötlet volt…
Visszakapcsoltam…,jobb elkerülni a további dühkitöréseket…, kell a TV a dallikázáshoz…
Na de nézzük kié a kocsi…
Teló…
Alig fél óra és meg is van…
Telefon a tulajnak…, már meg sem lepődtem, hogy nem ismeri a főnököt…
Bejött…, semmi hiszti…, de a parkolóban a kulcsot is kérte,…amivel én nem szolgálhattam…, erre kiborult…(a portás kicsit ideges lett a tag láttán, de nem mert szólni…)
Igaz, van egy felesleges kulcs, de az audihoz van, nem mercihez…, bár …, próba szerencse ki tudja…
Nem volt jó…
Tulaj ment…, kulcs maradt…
Visszafelé az jutott eszembe, hogy mért nem egy trabi…
Közben a főnök kitámolygott az irodájából…, szerencsére hasra is esett a székemben…
Miután a portás és a biztonsági elhelyezte a kanapén,… elaludt…
Nekem maradt  keddre  egy +kabát, egy +kulcs…, és egy nagyon másnapos főnök…