Hajnali gondolatfoszlányok

[singlepic id=58 w=220 h=140  float=left]És akkor Marvin a munkába menet rájött az élet ama nagy igazságára, hogy miért is nem tud elszakadni a munkahelyétől, a munkahelytől, mit nem szeret, mi nem szereti, mert egy csak egy kizsákmányoló, kapitalista rabszolgatartó. Azért, mert teljesen vadidegen emberek a nevén szólítva köszönnek előre, mikor halál kómában nyit be a nagy vaskapun. És hát ezt már sehol nem tudná elérni, mármint a teljesen vadidegen emberek előreköszönését, mikor benyit valami más, nagy, és vaskapun.
Majd Marvin munkába áll, és első mozdulatok egyike az, hogy megnyom egy olyan gombot a sóbánya kezelőpultján, mit egyáltalában nem kellett volna megnyomnia. És akkor Marvin a kezébe temeti arcát, s rájön, hogy le van szarva az előreköszönés, a nosztalgikus érzelmek.
Egyszerűen hülye az, ki szombat reggel bemegy a munkába, és rohadjon meg mindenki, ki ilyenkor még köszönget is!

3 thoughts on “Hajnali gondolatfoszlányok

  1. Nem akarok beszólni – a túrót nem -, de úgy érzem, hogy lúúúúúúúzer vagy. 😀
    Remélem kellően fájt,amikor reggel felkeltél. 😀

  2. Szerintem neked meg vörös a fejed, és ez legalább annyira ciki, mint az én lúúúúzerségem! 😀
    És egyébként meg ne szóójjá be, mert előásom a csatabárdot! 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük