[singlepic id=58 w=220 h=140  float=left]És akkor Marvin a munkába menet rájött az élet ama nagy igazságára, hogy miért is nem tud elszakadni a munkahelyétől, a munkahelytől, mit nem szeret, mi nem szereti, mert egy csak egy kizsákmányoló, kapitalista rabszolgatartó. Azért, mert teljesen vadidegen emberek a nevén szólítva köszönnek előre, mikor halál kómában nyit be a nagy vaskapun. És hát ezt már sehol nem tudná elérni, mármint a teljesen vadidegen emberek előreköszönését, mikor benyit valami más, nagy, és vaskapun.
Majd Marvin munkába áll, és első mozdulatok egyike az, hogy megnyom egy olyan gombot a sóbánya kezelőpultján, mit egyáltalában nem kellett volna megnyomnia. És akkor Marvin a kezébe temeti arcát, s rájön, hogy le van szarva az előreköszönés, a nosztalgikus érzelmek.
Egyszerűen hülye az, ki szombat reggel bemegy a munkába, és rohadjon meg mindenki, ki ilyenkor még köszönget is!