Super Bowl és a reggeli kínok…

[singlepic id=62 w=120 h=40 mode=web20 float=left]A jómunkásemberek tudhatják csak igazán azt, hogy milyen nehéz egy Super Bowl döntő után úgy dönteni, hogy bemennek dolgozni. Pokoli kínok. De megérte! Még akkor is, ha már reggel 10kor fekszel valamelyik bányagép árnyékában, s cseppet sem érdekel, ha valamely bányafelügyelő a fejed mellett csattogtatja az ostorát. Olyan 100 yardos futást úgysem tudna egyik sem produkálni, mint amekkorát hajnalban látott, a mostmár pokoli álmos jómunkásember, így hát az összes bányafelügyelő jól le van sz@rva!

Hajnali gondolatfoszlányok

[singlepic id=58 w=220 h=140  float=left]És akkor Marvin a munkába menet rájött az élet ama nagy igazságára, hogy miért is nem tud elszakadni a munkahelyétől, a munkahelytől, mit nem szeret, mi nem szereti, mert egy csak egy kizsákmányoló, kapitalista rabszolgatartó. Azért, mert teljesen vadidegen emberek a nevén szólítva köszönnek előre, mikor halál kómában nyit be a nagy vaskapun. És hát ezt már sehol nem tudná elérni, mármint a teljesen vadidegen emberek előreköszönését, mikor benyit valami más, nagy, és vaskapun.
Majd Marvin munkába áll, és első mozdulatok egyike az, hogy megnyom egy olyan gombot a sóbánya kezelőpultján, mit egyáltalában nem kellett volna megnyomnia. És akkor Marvin a kezébe temeti arcát, s rájön, hogy le van szarva az előreköszönés, a nosztalgikus érzelmek.
Egyszerűen hülye az, ki szombat reggel bemegy a munkába, és rohadjon meg mindenki, ki ilyenkor még köszönget is!