Majálison

Sziasztok!

Kiszabadultam egy kicsit a diliházból, kaptam eltávot a hétvégére a majálisra, a többi hülyével együtt.

Na szóval kaptam lufit és sok aggastyánnal felvonultam A Dózsa György úton, nem is értem miért így hívják? Miért nem gyurcsányi böszmeség útja pld.? A Hősök tererére érve, ez is, miért nem libajnai tér? Szóval arra lettem figyelmes, hogy menet végéhez csatlakozott egy rakás szar, akarom mondani fiatal, piros-fekete színű zászlóval és kamaz tipusú teherautójukból,, a döntsd a tőkét, nekem már egyébként nagyon ismerős, szavai töltik be teret. Ez annyira  fenomenális érzéseket keltett bennem, hogy gyorsan félrelöktem az egyik járókeretes szakszervezeti vezért és behúztam a sátrak közé.  Ott meglátván egy felíratot amire az volt írva: ZÖLD BALOLDAL kiváncsi lettem. Mert úgye piros, meg vörös, néha lila az úgy már megszokott, de zöld? mi fasz lehet ez? Na kellett nekem érdeklődni, belecsöppentem che gevara, kádár, marx, lenin és sztalin elvtársak életnagyságú képeibe és minden hangszóróból szolt a fel-fel proletárok. Még jó hogy nem ettem elötte.

Na mondom…leülök már egy félre eső sátorban hogy kipihenjem a megpróbáltatásokat. Kaptam egy fél libát, sok van belőle mostanság…aztán arra leszek figyelmes, hogy egyre többen ülnek mellém, …-a faszom tele, én mint jól nevelt úriember persze nem lökdöstem le őket a pusztulatba, hanem türtem, mikor már 20-an lettünk és megjelentek kamerával, meg mikrofonnal és a sötét alakok is vezetékkel a fülükben, kezdett gyanus lenni a dolog, hát erre nem bevonul tamás gáspár, hagyó, meg pár  szélütött ávós az élükön libajnaival! már csak balóné morvai hazaáruló krisztina hiányzott, de vele is sikerült talalálkozni,  de erről máskor, diliházban jobb esküszöm. Ott legalább csak a megszokott faszságokat kell elviselnem, mint pld hogy a dolgozók üdülője nem tartozik a cég üzleti érdekeltségi körébe, ezért ha odamegyek a saját pénzemen ingyen szombaton takarítani, akkor köteles vagyok soproni vagy heinekken söröket inni, hiszen nem üzlet, ha arany ászokot iszom. Diliház mondom, Diliház!!most megyek, mert jönnek az ápolók. 🙂 Lufit akarok!!!!

Csapatmunka…

Hmmm…

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember, név szerint: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki se csinálta meg! Valaki dühös lett emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett, akit Mindenki okolt, amiért Senki nem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna…

Drága Mama és Papa!

Jól vagyok. Remélem ti is. Mondjátok el Walt bátyámnak, meg Elmer bátyámnak, hogy a Tengerészgyalogság mérföldekkel jobb, mint az öreg Minch-nek dolgozni. Mondjátok meg nekik, hogy csatlakozzanak amilyen gyorsan csak tudnak, mielőtt minden hely elkel.

Kicsit ideges voltam eleinte, mert ágyban kellett maradni egészen reggel 6-ig, de már túl vagyok rajta és tetszik hogy tovább alhatok mint szoktam.
Mondjátok meg Waltnak és Elmernek, hogy amit reggeli előtt tenni kell, az nem több, mint rendbe rakni az ágyat, meg kifényesíteni pár dolgot. Nem kell  moslékot adni a disznóknak, takarmányt behordani, darát keverni, fát hasogatni, tüzet rakni. Gyakorlatilag semmit se kell csinálni.
Borotválkozni azt kell, de az se túl rossz, mert van melegviz.

A reggeli bőviben van cullangoknak, mint gyümölcslé, gabonapehely, tojás, szalonna, stb., de az elég gyenge normális kaját tekintve, mint pl. krumpli, sonka, sűltoldalas, steak, sült padlizsán, sütemény. De mondjátok meg Waltnak és Elmernek, hogy le lehet ülni két városi fiú közé, mivel azok csak kávén élnek. Az o kajájukkal, meg a sajátunkkal aztán már ki lehet bírni délig, mert akkor újra enni adnak.

Nem csoda, hogy ezek a városi fiúk nem sokat bírnak gyalogolni. Naponta kimegyünk “erőltetett menetre”, ami az őrmesterünk szerint hosszú gyaloglás, hogy megkeményítsen bennünket. Ha úgy gondolja, ám legyen, nem az én dolgom hogy mást mondjak, de ezek az “erőltetett menetek” kb. olyan hosszúak, mint a postaládánk a farmtól. Aztán persze a városi fiúknak feltöri a bakancs a lábát, és mind teherautón megyünk vissza a laktanyába. A vidék szép errefelé, de félelmetesen lapos.

Az őrmester egyébként olyan, mint a tanár az iskolában, állandóan kötözködik. A százados olyan mint az iskola igazgató. Az őrnagyok és ezredesek csak mászkálnak erre-arra és ráncolják a homlokukat. Egyáltalán nem zavarnak senkit.

A következőtől biztosan halálra röhögi magát Walt és Elmer bátyám.
Elkezdtem kapni a kitüntetéseket a lövészeteken, fogalmam sincs, hogy miért. A célpont
közepe majdnem akkora mint egy mókus feje, és nem mozog. Ráadásul vissza sem lő, mint nálunk a Higget fiúk. Csak kényelmesen feküdni kell, és eltalálni a fekete kört. Még csak nem is nekünk kell megtölteni a töltényeket: kapjuk dobozszám.

Aztán itt van ez közelharc gyakorlatnak nevezett dolog. Birkózni kell a városi fiúkkal. Nagyon vigyáznom kell velük, mert igen könnyen törnek. Ez egyáltalán nem olyan, mint amikor otthon az öreg bikával birkózunk. Úgy néz ki, hogy én vagyok a legjobb, kivéve Tug Jordant, aki Silver Lake-bol van itt. Ot csak egyszer vertem meg. Ugyanakkor vonult be mint én, de én csak 64 kiló és 152cm magas vagyok, ő meg 136 kiló és 190cm.

Bárhogy is, mondjátok el Waltnak és Elmernek, hogy siessenek és jöjjenek, mielőtt más fickók megneszelik ezt a jó helyet!

Szerető lányotok,
Gail


Miliomos email cím nélkül…:)

Egy munkanélküli jelentkezik a Miscorsofthoz takarítói állásra. A HRes
behívja, elbeszélget vele, és teszteli: söpörje fel a padlót, és utána
azt
mondja:

– Ok, felveszlek, add meg az e-mail címedet, és elküldöm neked a
megfelelő formanyomtatványokat, és a munka kezdés dátumát. A
munkanélküli reménytelenül elmondja neki, hogy nincs számítógépe, és
mail címe sem. A HRes azt válaszolja, hogy akkor sajnálja, de mivel
nincs mail címe, virtuálisan nem is létezik, és ha nem létezik, nem
tudja
felvenni. A munkanélküli kijön, nem tudja mihez kezdjen összesen 10
dollárral a zsebében. Elhatározza, hogy bemegy egy boltba, és vesz a
maradék pénzén egy láda paradicsomot, 10 kilósat, és háztól házra jár,
kínálja a paradicsomot, és két órán belül megduplázza a tőkéjét. Ismét
vesz paradicsomot, ismét házaknál adja el, és így a végén 60 dollárja
van. Ekkor realizálja, hogy pénzt ezen a módon is kereshet, és ettől
kezdve minden nap kora reggeltől késő estig így keres pénzt,
megtriplázva, négyszerezve minden nap a pénzét. Pár héttel később
vesz egy szekeret, majd egy kamiont, majd egy kis flotta házhozszállító
kamiont. 5 év elteltével a hajdani munkanélküli az USA legnagyobb
élelmiszer kereskedelmi láncának tulajdonosa. Gondol ezért a családja
jövőjére, és elhatározza, hogy életbiztosítást köt. Felhív egy
biztosítási
ügynököt, választ egyfajta biztosítást, és amikor a beszélgetés
befejezodik, az ügynök megkérdezi, milyen e mail címre küldheti az
ajánlatát. A férfi azt válaszolja, nincs mail címe. Furcsa, válaszolja
a
biztosítási ügynök, nincs e mail címe, és mégis mennyi mindent elért,
vajon mire vitte volna, mit csinálna ma, ha lett volna e-mail címe? A
férfi
gondolkodik, majd azt válaszolja: takarító lennék a Microsoftnál.

1. tanulság: az Internet nem oldja meg az életed.
2. tanulság: ha nincs mail címed, de sokat dolgozol, lehet belőled
milliomos.
3. tanulság: ha megkapod ezt a mailt, valószínűleg közelebb vagy a
takarítóhoz, mint a milliárdoshoz…

Helló! 🙂 – választ nem kérek, elmentem paradicsomot árulni. 🙂

ÉRZELMI INTELIGENCIA

Úgy gondolom, ha elolvassátok, talán Ti is egyetértetek, szerintem vezető beosztásba, csak úgy lenne szabad, hogy kerüljön egy ember, ha egy ilyen EQ teszten is átmegy, mert hihetetlenül sokat rombolhat maga körül, a munka hatékonyságának kárára is menvén egy vezető, ha egy ilyen teszten nem felel meg. Nem beszélve a magánéletről, én személy szerint érzem is a mindennapjaimban! 🙁
Kicsit hosszú, de szerintem érdekes…
“Az érzelmi pallérozottság
legalább olyan fontos része a műveltségnek,
mint a matematikában vagy az olvasásban jártasság.”

Az érzelmi intelligencia (EQ) olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint az önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény.
Az ambíció, az önkontroll és az önismeret, szintén az érzelmi intelligencia fejlettségére utal, mint ahogyan az is, ha “bánni tudunk” az emberekkel. Ha nem csak saját, hanem mások lelkiállapotában is eligazodunk, ha megtaláljuk velük a közös hangnemet és leolvassuk róluk az érzelmeiket.
Vannak, akiknek az EQ-juk annyira fejlett, hogy valósággal elvarázsolják a környezetüket. A művészek, sikeres politikusok, közéleti személyiségek sohasem az IQ-jukkal hódítják meg a nyilvánosságot, hanem intelligenciájukkal, a fellépésükkel, bájukkal, amit másként karizmának is neveznek.
Sokáig úgy tartották, hogy a magas IQ megjósolja a sikert , úgy a tanulmányokban, mint a munkavégzésben egyaránt. A legutóbbi felmérsek alapján az IQ a legjobb esetben is csak 20%-át teszi ki a sikeres életvitelt befolyásoló tényezőknek. A fennmaradó 80 % más erőkre vezethető vissza.
Az IQ nem sok támpontot ad arra vonatkozóan, hogy nagyjából azonos kilátásokkal, iskolázottsággal, lehetőségekkel rendelkező személyek életpályája, miért különbözik annyira.Gyakran előfordul az életben, hogy 160-as IQ-jú személyek 100-as IQ-júak beosztottjaiként dolgoznak, ha az előbbiek interperszonális intelligenciája gyenge, az utóbbiaké viszont fejlett.
Elegendő elmenni egy érettségi találkozóra, és tapasztalni azt, hogyan vegyülnek el a hajdani kitűnő diákok az átlagos karriert felmutatni képes társaik között. Ezzel szemben megfeigyelhető az is, hogy számos átlagos bizonyítvánnyal rendelkező diákból, milyen sikeres vállalkozó lett…
“Kutatási eredmények bizonyítják, hogy életünk majd minden területén fontosabb szerepet játszik az EQ, mint az IQ. Ez a törvényszerűség fokozatosan érvényesül napjainkban, amikor a kontrollra épülő ipari korszakból átlépünk a motivációra épülő információs korszakba.
Az éntudatosság, az önmotiváció és az önmenedzselés kulcs összetevője
az empátiának és a társas kapcsolatoknak.”
Sajnos, az iskolában nem fordítanak kellő gondot az érzelmi intelligencia – egyfajta szellemi fürgeség – kifejlesztésére. Még nem eléggé közismert az, hogy az érzelmi élet, akár a matematika vagy az olvasás, művelhető magasabb vagy alacsonyabb színvonalon. Ehhez is meghatározott készségek szükségesek, amelyek elsajátítására a személyiségfejlesztés nyújt remek lehetőséget.
Számtalan bizonyíték támasztja alá, hogy az érzelmileg rátermettek, akik felismerik és kézben tartják saját érzelmeiket, másokét hatékonyan befolyásolni képesek, előnyt szerezhetnek minden téren, akár a magánéletükben, akár a munkakapcsolataik területén.
A fejlett érzelmi képességű embereknek jóval nagyobb az esélye a sikeres, megelégedett életre, mert elsajátították azokat a lelki szokásokat, amelyekkel a teljesítőképességüket képesek növelni.
“Az érzelmi tudatosságot nem oktatják az iskolában.
Amikor dolgozni kezdünk, már jól tudunk olvasni, írni és
beszámolót készíteni. Érzelmeink kezelése azonban – főként
egy komolyabb kihívás esetén – sokunknak problémát okoz.
Pedig a jó döntéshez tárgyi tudás mellett önismeretre és
érzelmeink kezelésében való jártasságra is szükség van.
Mégpedig akkor, amikor azt a legnehezebb alkalmazni.”

“Válságkalauz 2009″…

Nézőpont kérdése…

Elbocsátások:

Legalább hétköznap is tudunk találkozni a haverokkal. Több idő lesz a családra is…

Éhezés:

Legalább ledobunk egy pár felesleges kilót…

Nem lesz új autód:

 Legalább járhatunk veterán autó találkozókra…

Nem lesz lakásod:

Megint összejön a nagy család nagyszülők, szülök, gyerekek…

Nem lesz új ruha:

Retro a divat…

Nem telik gyógyszerre:

A legtöbb gyógyszernek úgyis több a káros mellékhatása, mint amennyi a gyógyhatása…

Nem tudod kifizetni a fűtést:

Nem baj, mert a gázfűtés úgyis csak szennyezné a környezetet…

Nem tudod kifizetni a villanyszámlát:

Nem baj, mert úgyis kevés gyerek született az utóbbi években. A sötétség talán segít egy kicsit…

Nem tudod kifizetni a vízszámlát:

Nem baj, mert úgyis túl sok szennyvíz keletkezik…

Bezárják az iskolákat:

Legalább a diákok nem verik meg a tanárokat…

😯

Banán helyett a répáét nyomd meg kedveském! :)

Sziasztok!

Úgy látom működik ismét az oldal:)
Nem írtam még postot, remélem nem süllyed teljesen az érdektelenség gödrébe…:)

Történt minap, hogy elmentem vásárolni, meg is vettem mindent, amit szerettem volna péksüteményt tejet felvágottat banánt, és szépen indultam velük haza.
A házunk liftjénél találkoztam általam csodált néninkkel a házban, aki annyira fitt és észnél van kb. 90 éves kora ellenére, hogy sokszor elgondolkodom rajta, hogy is éli mindennapjait fitten és ilyen vidáman!? 🙂
Észrevette, hogy épp bevásárlásból jövök hazafele, és meglátta nálam a banánt is! Kedvesen mosolygott, és azt mondta: Kedveském, ugye itt a közeli boltban vette a banánt? Mondtam igen! De ugye a mérlegnél tudja ugye, hogy melyik gombot kell megnyomni? Mondtam Hát…(nem tudtam mire vélni, amúgy szellemileg is friss házunk rangidős nénikéjének kérdését…) De ő rögtön folyatta is, hát a répáét! 🙂 Úgy sokkal jobban ki fog jönni! Elcsodálkoztam, nem mondom, hogy nem halottam még ilyesmiről, de az Ő szájából hallani igen meglepő és kissé mulatságos volt. Utána már nem sokat beszélgettünk, mert jöttek más lakók is a lifthez, félbeszakadt az “oktatásom”.
Elgondolkodtam azon, hogy mi az életrevalóság, és mi már a szégyen!? Persze nem az övé, hanem a társadalomé!
Ezek után, hogy lesz, ha még ő is ilyen tanácsokat ad?!
Újburgonya helyett, hagyma?
Kivi helyett burgonya?
Kaliforniai paprika helyet az almát kell megnyomni?
Tény, hogy a belefásult pénztárosok ne figyelnek csak a vonalkódot “pittyengetik” – no de azért mégis!!! Én mit fogok majd tanácsolni ilyen koromban? A néni már idős ugyan, és ráfoghatja a pénztárnál, hogy nem jól lát! 🙂 No de én mint mondanék? Bediliztem ebben a gazdasági helyzetben?
Kutyát sem érdekelné…Amilyen szerencsém van egyből lebuknék, és rendesen meghurcolnának…

Szép napot nektek!