Szép történet (2/3)
Az egyre nagyobb nyomásnak engedve folytatom a “Szép történet” trilógiát a második résszel.
Bár így elég kellemes a történet, nem hagyhatom le a tejszínhabot az eperről, ugyanis várakozásaimmal ellentétben itt nem ért véget a story.
2008 februárt írunk
Ma reggel amikor bejöttem azzal fogadtak, hogy Dugót elvitték a rendőrök. Ki tudja miért, ez annyira nem lepett meg, bár elgondolkodtatott, hogy miért innen és miért most?
Hamarosan választ kaptam a kérdésekre.
XY és Dugó is eléggé megszomjaztak a tegnapi 12 órás szolgálat után, így azt tervezték, meló után megisznak pár sört. Ezzel komolyabb probléma nem is lett volna, de sajnos anyagi javaik jelentős részét felemésztette a hétvégi kalandozó hadjárat, a sört meg mégsem adják ingyen! Vagy mégis?
Logikusan adódott az ötlet, hogy az általam vezetett sörtermelő üzemből mentenek meg pár palackkal.
Mindent alaposan megterveztek. Az éj leple alatt besurrantak a palackozóba, és seggére vertek egy csomag (6×1,5 liter) sörnek, azt egy kézitáskába rejtve Dugó kidobja a hátsó kerítésen, ahhol már XY a kiszáradással küzdve várja a nedüt. Aztán uccu neki szomjoltás…
Sajnos a profi kivitelezés genetikailag gátolt volt! Már tettem némi utalást arra, hogy Dugó barátom termetét tekintve messze alulmarad az átlagos europid rasszhoz tartozó fajtársaitól, és ennek hátrányát most igazán megérezhette. Apró – ám igen leleményes – teremtmény lévén nem tudta kellő magasságból és kellő lendülettel elvégezni a transzport legjelentősebb kezdeti lépését, így a közel 10 kg-os értékes szállítmány fennakadt a kerítés tetején végigfutó szögesdróton.
A gyáva ember ezen a ponton általában feladja. De Dugó bátor ám! Minden erejét összeszedve elszánt küzdelembe kezdett a kerítés és a szögesdrót seregével, bár mint mondtam termetéből kifolyólag alapvetően kevés sikerre számíthatott. Véleményem szerint ez ékes bizonyítéka annak, hogy érzelmileg erősen kötődött a kézitáska tartalmához. Annyira belemerült ebbe a szélmalomharcba, annyira fókuszált vágya tárgyára, hogy beszűkült körülötte a világ. Számára megszűnt létezni az idő és a tér. Szerencsétlenségére pont ebben a számára megszűnt dimenziókban volt fellelhető egy biztonsági őr (ilyenkor még nem alszik), aki a csata kilátástalansága által benne indukálódott hangos röhögést próbálta halk kuncogássá tompítani, miközben értesítette az illetékes hatósági szerveket.
A rendőrök végül korrekten jártak el. Nem kívánták érzelmileg terrorizálni Dugó barátomat, ezért megvárták míg győzelmi mámorban úszva eléri a kerítés tetejét. Ezek után, amikor Dugó arcára kiültek a diadal félreismerhetetlen jelei, kellemes bariton hangon egy “Na másszon le onnan sürgősen fiatalember!” felszólítással szilánkokra robbantották az idillt.
Elvitték…
Ma már nem láttam…
Tudtam, hogy hasznos lesz az a nyalóka…
Reggeli szösszenetek…
Reggel Zap felvonaglik a kávéautomatához, és pár pillanat alatt ismételten rá kell jönnie, hogy a [singlepic id=69 w=220 h=170 float=right]világban nem az számít, hogy honnan jöttél, milyen nagydarab vagy, mennyire tudnál olya kistermetű állatfajtákat összecsomagolni a kisujjad egy mozdulatával, mint Zap, hanem hogy miként reagálsz bizonyos szituációkra.
A morc biztonságiőr a kávéautomatánál. Fekete ruha, minden szarral körbeaggatva, mikkel túlélne egy 3.világháborút is, plusz bonuszként megküzdene egy egész római légióval, vacsora előtt meg még kiemelne egy elsüllyedt atom-tengeralattjárót fél kézzel, 3ezer méter mélyről. (néha azért elgondolkozom azon, hogy itt lehet valami kurva értékes dolog, mit ezek őriznek, csak még nem jöttem rá, hogy mi)
Szóval, ott áll egy tálcával a kezében, rajta rakat apró, és nézi a gépet.
Zap vár.
Zap türelmes.
Zap nem türelmes, hanem próbál erőt gyűjteni arra, hogy a nap első mondata el tudja hagyni a száját.
Zap dobol az ujjával a pulton, bizt.őr még mindig sasolja az automatát.
Zap mindent feltesz egy lapra, mert érzi, itt az élete múlik azon a fekete löttyön, és amilyen mély hangon csak képes, megszólal:
– JÁTSZOL MÉG RAJTA???
– Őőőőöööhhrrrkkkmm…..mmmüüühhhrrrüümmm…kööönnnn….nem, használd csak.
Zap a győztesek vigyorával lép a géphez, és megkapja, mire már majd egy órája hajaz.
Itt az ideje…
Ma volt egy kis meetingünk a márciusi konferencia miatt.
Szolgálati napló:
Meeting ideje: 2009.02.25. 15:00
Mi minden is kéne a prospektusba, milyen grafikai háttérrel dolgozzunk, mi legyen az előadás vázlata, stb… Hozzászólás:
– “Nnnnaaa! Azt hiszem ideje lesz nekiállnom dolgozni!”
(Munkába állás ideje: 2008.09.01.)
😯
Ciki sztori(k)…
A titkárnő naplója…
Tegnap vettem – apanázs segítségével – egy lapot, meg egy topot.
De mivel ez 2in1 ezért laptopnak hívják! (érdekes, mert a topomat eddig mindenki púposnak látta, nem laposnak… én már nem értem a pasikat…)
Furcsa kis lapos 2 oldalas könyv. Ha kinyitom, és keresztbe fordítom, összevissza vannak benne a betűk, de már rájöttem, hogy kell őket egymás után rakni.
Vannak benne romok is, bár én még egyet sem találtam benne, pedig szeretem a történelmet.
Állítólag van benne valahol egy egész professzor is, de én még őt sem láttam.
A használati utasításban valami mikroprocesszorrról írtak, lehet, hogy azért nem találtam, mert olyan kicsi?
Kaptam hozzá egy kamerát is. Fura, olyan, mintha tükörben látnám magam, de itt nem a bal oldalam a bal, hanem a jobb a bal, és ha balra nézek, akkor ott meg jobbra fordul a fejem!
Azt hiszem ezt kéne tolatásnál alkalmazni a kocsiban.
Sokan mondták már rólam, hogy sokoldalú vagyok, végre rájöttem, hogy miért!!
Mellékeltek egy egeret is, de érdekesen egy kutyasétáltató zsinóron lóg. Sebaj, Hógolyó legalább nem viszi messzire.
A boltban mindenféle 3 betűs szóval szédített a helyes szőke eladó fiúka, de ezek engem nem izgattak fel!
Én jobban szeretem a 4 betűs szavakat, főleg, ha kézzel foghatóak…
Van a masinához egy nagy lapos sminktáska is, de ha a lapos írógépet belerakom, már nem fér bele csak 2 szemcerka, meg a műkörömreszelőm.
A márkája hasonlít egy margarinhoz, de mivel ezt valószínűleg használhatom holnap is, ezért nem DELMA, csak DELL.
(a 2 L valószínűleg a jövő idő jele)
Különféle lyukak is vannak az oldalán, de még nem mindegyikbe találtam ki, hogy mit kell dugni. Tuti bonyolultabb, mint egy nő, mert nálam pl. minden lyuknak ismerem a funkcióját!
Végül is jó játék, remélem boldogulok vele!
Majd még jelentkezem!
Remélem Segít valaki, ha elakadnék!
Jó a nő a háznál…
Történt egy napsütéses reggelen, hogy vidékre kellett menni, méghozzá dolgozni. Mivel még nem vot GPS készülék a kocsiban (róla majd egy másik bejegyzésben értekeznék, mert külön személyiséggel bír), kinyomtattam az útvonaltervet, hogy tuti odataláljunk Kecskeméten a célponthoz. Két rohadt nagy hibát követtem el!
A cég székhelyét írtam be célnak, s természetesen a telephelyen vártak minket… Mentségemre legyen mondva, nem szóltak erről az aprócska részletről…
De a sokkal nagyobb hiba az volt, hogy nőt ültettem magam mellé, hogy kezelje a térképet. Az első sokkot akkor kaptam, mikor a “merre?” kérdésemre az “arra, vagy arra” válasz érkezett… Kértem szépen, türelmesen, hogy ilyenkor tegye hozzá, hogy jobbra-arra, vagy balra-arra…
De amitől majdnem félreálltam az autópályán a röhögéstől, az az volt, mikor feltettem a kérdést, hogy mennyire vagyunk a lejárattól, erre aszonta a hölgyemény, hogy “a térképen úgy 6 centi”… 😆
Valaki világosítsa meg nekem, hogy mennyi egy Citroen C3 típusú személyautó haladási sebessége térkép cm-ben?! 😀
Jegyzem meg, végül a tulaj elénk jött és felvezetett minket… 😀
Képzeld el…
Képzeld el, hogy jár nekem havonta a HBO sztár nevezetű magazin. [singlepic id=68 w=220 h=140 mode=web20 float=right]Kb annyira jó, hogy a wc-n, pont elég szórakozást nyújt az embernek, s egy cikken megakadt a szemem. Figyeljél, beidézem:
“Mint minden magára valamit is adó nagy cégnél, úgy a HBO-nál is kiemelt fontosságú, hogy a csapat megfelelő szakmai és emberi kvalitású kollegákból álljon, és a dolgozók örömmel, motiváltan végezzék munkájukat. Erről a HR osztály szakemberei gondoskodnak. …”
Olyan szép, nem?
Ha most valaki ezek után azt mondja, hogy akkor menjek a HBO-hoz dolgozni, akkor közlöm, hogy ismerem mindkét admint, s bárkit kirúgathatok innen!
Szolgálati hólapát!
Szeretném megérdeklődni, hogy kinek a számlájára írhatom a reggelre lehullot nyirkos anomáliát?!?!?!
Nincs egy rohadt hólapát az egész házban, de legalább felhívott a tulajnéni, hogy legyek már olyan drága és verjem le a tujákról a havat a kertben… Nincs sok, csak cirka 30 darab körben…
Úgyhogy most beöltözöm kubikusnak és eltűnök a kertben egy kis időre… Utána meg súlyos forraltborozásba fogom fojtani a bánatom, hogy miért is nem valami trópusi tengerparton dobott el a gólya!?!?!?!?!?!
Köszöntő
Sziasztok ti Lógosok !
Aki ennyit tud ide írkálni, az nem is dolgozik, tehát kamu ez a “Kíváló dolgozó” szöveg.
Ha valaki felismer engem az igazán tudhatja, hogy én tényleg KÍVÁLÓ dolgozó vagyok.
Ennek szellemében köszöntök minden kedves regiíztrált tagot, különösen a kedves “ZAPHOD-ot” !!!